Kihagyás

Kérdések – part 2

67. Mi a végtelen sor definíciója?

Az \((a_n): \N \to \R\) sorozatból képzett

\(s_n := a_0 + a_1 + a_2 + \dots + a_n \quad (n \to \N)\)

sorozatot az \((a_n)\) által generált végtelen sornak (röviden sornak) nevezzük.

Jelölései:

  • \(\sum a_n\)
  • \(\sum\limits_{n=0}\)
  • \(a_0 + a_1 + a_2 + \dots\)

Ekkor az mondjuk, hogy \(s_n\) a \(\sum a_n\) sor n. részletösszege, illetve \(a_n\) a \(\sum a_n\) sor n. tagja, ahol \(n \in \N\).

68. Mit jelent az, hogy a \(\sum a_n\) végtelen sor konvergens, és hogyan értelmezzük az összegét?

Konvergens

Azt mondjuk, hogy az \(a: \N \to \R\) sorozat által generált végtelen sor konvergens, ha a \(\sum a\) sorozat, azaz a részletösszegek sorozata konvergens.

Összeg

A végtelen sor határértéke: \(\sum\limits_{k=0}^{+ \infin} a_k := \lim \sum a = \lim (s_n)\)

A végtelen sor határértékét a sor összegének nevezzük.

+69. Milyen tételt ismer \(q \in \mathbb{R}\) esetén a \(\underset{n=0}{\sum}q^n\) geometriai sor konvergenciájáról?

Tetszőleges \(q^n\,:\;q\in\R\) sorozatból képzett \(\underset{n=0}{\sum}q^n\) mértani sor akkor és csak akkor konvergens, ha \(|q|<1\).

\[ \sum^{\infty}_{k = 1} q^k = \begin{cases} \; + \infty, \quad q \ge 1; \\ \; \dfrac{1}{1 - q}, \;\; |q| < 1; \\ \; \nexists, \quad\quad\;\; q \le -1. \end{cases}\]

70. Mi a harmonikus sor, és milyen állítást ismer a konvergenciájával kapcsolatban?

\(\sum\left(\dfrac{1}{n+1}\right)\) sor divergens. Mivel a sor pozitív tagú, ezért a részletösszegek \(\nearrow\) sorozatának határértéke + \(\infty\)

Biz.:

Legyen \(n \in \N, \, n \ge 1\) ekkor

\[ s_{2n-1} - s_{n-1} = \dfrac{1}{n+1} + \dots + \dfrac{1}{2n} \ge n * \dfrac{1}{2n} = \dfrac{1}{2} \]

Következésképpen a \(\sum\left(\dfrac{1}{n+1}\right)\) sorra \(\varepsilon = \dfrac{1}{2}\) választással nem teljesül a Cauchy-féle konvergecia kritérium

?71. Milyen állítást ismer a \(\; \sum \dfrac{1}{n^{\alpha}}\) hiperharmonikus sor konvergenciájával kapcsolatban?

Legyen \(\alpha\) rögzített valós szám.

A \(\sum \left(\dfrac{1}{(n+1)^\alpha}\right) = 1 + \dfrac{1}{2^\alpha}+\dfrac{1}{3^\alpha}+\dfrac{1}{4^\alpha}+\dots\)

hiperharmonikus sor

  • \(\alpha \le 1\) esetén divergens, és \(\displaystyle\sum^{+\infty}_{n = 1} \dfrac{1}{n^\alpha} = +\infty\)
  • \(\alpha > 1\)

72. Hogyan szól a Cauchy-kritérium végtelen sorokra?

A \(\sum a\) sor akkor és csak akkor konvergens, ha \(\forall \varepsilon > 0\) számhoz \(\exists N \in \N\) küszöbindex hogy $\forall m,n > N $ (pl. m > n) esetén \(|s_m -s_n | = | a_{n+1} + \dots + a_m | < \varepsilon\) ahol \((s_n)\) a részletösszegek sorozatát jelöli.

73. Mondja ki a tanult szükséges feltételt arra nézve, hogy a \(\sum(a_n)\) végtelen sor konvergens legyen!

Ha az \((a_n)\) sorozat által genrált \(\sum(a_n)\) sor konvergens, akkor \((a_n)\) nullsorozat.

Nullsorozatból generálható konvergens sor. Ez szükséges, de nem elégséges feltétel.

(nem tehát ha \((a_n)\) nullasorozat akkor a sor nem biztos, hogy konvergens, de ha a sor konvergens, akkor \((a_n)\) biztos, hogy nullasorozat

74. Igaz-e, hogy ha \(\lim (a_n) = 0\), akkor \(\sum a_n\) sor konvergens? A válaszát indokolja

Nem igaz az állítás. Ugyan a \(\lim (a_n) = 0\) egy szükséges feltétel, de nem elégséges. Attól, hogy teljesül még nem biztos, hogy a sor konvergens.

75. Fogalmazza meg a végtelen sorokra vonatkozó összehasonlító kritériumokat!

Legyen \(0 \leq a_n \leq b_n \quad (n \in \N)\).

Majoráns kritérium

Ha \(\sum(b_n)\) konvergens, akkor \(\sum(a_n)\) is konvergens.

Minoráns kritérium

Ha \(\sum(a_n)\) divergens, akkor \(\sum(b_n)\) is divergens.

76. Mikor nevez egy végtelen számsort abszolút konvergensnek?

A \(\sum a_n\) sor abszolút konvergens, ha a \(\sum |a_n|\) sor konvergens.

Ha egy sor abszolút konvergens, akkor konvergens is.

77. Mikor nevez egy végtelen számsort feltételesen konvergensnek?

A \(\sum a_n\) sor feltételesen konvergens, ha \(\sum a_n\) konvergens, de nem abszolút konvergens.

78. Fogalmazza meg a végtelen sorokra vonatkozó Cauchy-féle gyökkritériumot!

Legyen \(a: \N \to \R\) olyan sorozat, amelyre \(\exist \; A := \lim\limits_{n \to + \infin} (\sqrt[n]{|a_n|}) \in \overline{\R}\).

Ha \(A < 1\), akkor a \(\sum(a_n)\) sor abszolút konvergens.

Ha \(A > 1\), akkor a \(\sum(a_n)\) sor divergens.

Ha \(A = 1\), akkor a \(\sum(a_n)\) sor lehet konvergens és divergens is.

79. Mit jelent az, hogy a Cauchy-féle gyökkritérium bizonyos esetekben nem alkalmazható? Válaszát példákkal is illusztrálja!

A \(\lim\limits_{n \to + \infin} (\sqrt[n]{|a_n|}) = 1\) egy határozatlan eset.

Példa 1 - Cauchy

\(a_n = \dfrac{1}{n} \quad (n \in \N, \; n \geq 1)\)

\(\lim \sqrt[n]{n} = 1 \quad \Rightarrow \quad \lim (\sqrt[n]{|a_n|}) = \lim (\sqrt[n]{|\dfrac{1}{n}|}) = 1\)

A \(\sum (\dfrac{1}{n + 1})\) a harmonikus sor, amely divergens.

Példa 2 - Cauchy

\(a_n = \dfrac{1}{n^2} \quad (n \in \N, \; n \geq 1)\)

\(\lim \sqrt[n]{n^2} = 1 \quad \Rightarrow \quad \lim (\sqrt[n]{|a_n|}) = \lim (\sqrt[n]{|\dfrac{1}{n^2}|}) = 1\)

A \(\sum (\dfrac{1}{(n + 1)^2})\) a szuperharmonikus sor, amely konvergens.

80. Fogalmazza meg a végtelen sorokra vonatkozó D'Alembert-féle hányadoskritériumot!

Legyen \(a: \N \to \R\) olyan sorozat, amelyre \(a_n \neq 0 \; (n \in \N)\), és \(\quad \exist \; A := \lim\left(\left|\dfrac{a_{n+1}}{a_n}\right|\right) \in \overline{\R}\).

Ha \(a < 1\), akkor a \(\sum(a_n)\) sor abszolút konvergens.

Ha \(a > 1\), akkor a \(\sum(a_n)\) sor divergens.

Ha \(a = 1\), akkor a \(\sum(a_n)\) sor lehet konvergens és divergens is.

81. Mit jelent az, hogy a D'Alembert-féle hányadoskritérium bizonyos esetekben nem alkalmazható? Illusztrálja példákkal mindezt!

A \(\lim\limits_{n \to + \infin} \left(\left|\dfrac{a_{n+1}}{a_n}\right|\right) = 1\) egy határozatlan eset.

Példa 1 - D'Alembert

\(a_n = \dfrac{1}{n} \quad (n \in \N, \; n \geq 1)\)

\(\lim \left(\left|\dfrac{a_{n+1}}{a_n}\right|\right) = \lim\limits_{n \to \infin} \left(\dfrac{\dfrac{1}{n + 1}}{\dfrac{1}{n}}\right) = \lim\limits_{n \to \infin} \left(\dfrac{n}{n + 1}\right) = 1\)

A \(\sum \left(\dfrac{1}{n}\right)\) a harmonikus sor, amely divergens.

Példa 2 - D'Alembert

\(a_n = \dfrac{1}{n^2} \quad (n \in \N, \; n \geq 1)\)

\(\lim \left(\left|\dfrac{a_{n+1}}{a_n}\right|\right) = \lim\limits_{n \to \infin} \left(\dfrac{n^2}{(n + 1)^2}\right) = 1\)

A \(\sum \left(\dfrac{1}{n^2}\right)\) a szuperharmonikus sor, amely konvergens.

82. Mik a Leibniz-típusú sorok és milyen konvergenciatételt ismer ezekkel kapcsolatban?

Leibniz-típusú sor: \(\sum\limits_{n=1} (-1)^{n+1} \cdot a_n \; = \; a_1 - a_2 + a_3 - a_4 + \dots\)

A Leibniz-típusú sor akkor és csak akkor konvergens, ha \(\; \lim (a_n) = 0\).

83. Milyen hibabecslést tud adni a Leibniz-típusú sorok összegeire?

Leibniz-típusú sor: \(\sum\limits_{n=1} (-1)^{n+1} \cdot a_n \; = \; a_1 - a_2 + a_3 - a_4 + \dots\)

Tegyük fel, hogy a Leibniz-típusú sor konvergens és az összege \(\; A := \sum\limits_{n=1}^{+ \infin} (-1)^{n+1} \cdot a_n\)

Ekkor \(\; \left|A \; - \; \sum\limits_{k=1}^{n} (-1)^{k+1} \cdot a_k \right| \leq a_{n + 1} \quad (n \in \N^+)\)

84. Adjon meg egy olyan végtelen sort, amelyik konvergens, de nem abszolút konvergens!

\(\underset{n=1}{\sum}\dfrac{(-1)^{n+1}}{n}\)

85. Mit értünk egy \([0, 1]\)-beli szám diadikus tört alakján?

\(\forall \alpha \in [0,1]\,:\;\exists\,(a_n)\,:\;\N^+\rightarrow \{0,\dots,p-1\}:\)

\[ \alpha = \underset{n=1}{\overset{+\infin}{\sum}}\dfrac{a_n}{p^n}\quad(p = 2) \]
\[ \lor \]

\(\forall \alpha \in [0,1]\,:\;\exists\,(a_n)\,:\;\N^+\rightarrow \{0,1\}:\)

\[ \alpha = \underset{n=1}{\overset{+\infin}{\sum}}\dfrac{a_n}{2^n} \]

86. Melyik \([0, 1]\)-beli számoknak nincs egyértelm¶ diadikus tört alakja?

Minden számnak egyértelműen létezik diadikus tört alakja, maximum nem véges

87. Hogyan értelmezi egy végtelen sor zárójelezését?

Legyen \(\underset{n=1}{\sum}a_n\) egy végtelen sor és \((m_n)\,:\;\N\rightarrow\N\) szigorúan monoton növekvő indexsorozat, ahol \(m_0:=0\).

Ekkor \(\underset{n=1}{\sum}a_n\) sor \((m_n)\) indexsorozattal meghatározott zárójelezése az:

\[ \alpha_n:=\underset{k=m_{n-1}+1}{\overset{m_n}{\sum}}a_k\qquad(n\in\N^+) \]

által definiált \(\underset{n=1}{\sum}\alpha_n\) végtelen sor.

88. Tegyük fel, hogy a \(\sum a_n\) végtelen sor konvergens. Mit tud mondani a szóban forgó sor \(\sum \alpha_n\) zárójelezéseinek a konvergenciájáról?

Egy konvergens sor minden zárójelezése is konvergens sor, és összege az eredeti sor összegével egyenlő.

89. Tegyük fel, hogy a \(\sum a_n\) végtelen sor valamely \(\sum \alpha_n\) zárójelezett sora konvergens. Milyen feltételek mellett konvergens a \(\sum a_n\) végtelen sor?

Legyen \(\sum\limits_{n=1} \alpha_n\) a \(\sum\limits_{n=1} a_n\) sor \((m_n)\) indexsorozat által meghatározott zárójelezése.

Tegyük fel, hogy

  • a zárójelek hossza korlátos, azaz \((m_{n+1} - m_n)\) korlátos sorozat,
  • \(\lim (a_n) = 0\),
  • a \(\sum\limits_{n=1} \alpha_n\) sor konvergens.

Ekkor a \(\sum\limits_{n=1} a_n\) is konvergens, és \(\sum\limits_{n=1}^{+ \infin} \alpha_n \; = \; \sum\limits_{n=1}^{+ \infin} a_n\).

90. Hogyan értelmezi egy végtelen sor átrendezését?

Legyen \(\sum a_n\) egy adott végtelen sor. Tegyük fel, hogy \((p_n): \N \to \N\) egy bijekció, (más szóval \(p\) egy permutációja \(\N\)-nek). Ekkor a \(\sum a_{p_n}\) végtelen sort a \(\sum a_n\) sor \((p_n)\) által meghatározott átrendezésének nevezzük.

91. Milyen állítást ismer abszolút konvergens sorok átrendezéseit illetően?

Ha a \(\sum a_n\) végtelen sor abszolút konvergens, akkor tetszőleges \((p_n): \N \to \N\) permutációval képzett \(\sum a_{p_n}\) átrendezése is konvergens, és

\(\sum\limits_{n=0}^{+ \infin} a_{p_n} \; = \; \sum\limits_{n=0}^{+ \infin} a_n\).

Tehát egy abszolút konvergens sor bármely átrendezése is abszolút konvergens sor, és összege ugyanaz, mint az eredeti soré.

92. Milyen állítást ismer feltételesen konvergens sorok átrendezéseit illetően?

Legyen \(\sum a_n\) feltételesen konvergens sor, ekkor:

  • minden \(A \in \overline{\R}\) esetén létezik olyan átrendezése, amelynek összege \(A\)
  • van olyan átrendezése, aminek nincs összege

93. Definiálja a \(\sum a_n\) és \(\sum b_n\) végtelen sorok téglányszorzatát!

\(\sum \limits_{n=0} t_n\)

\(t_n \; := \sum \limits_{\max \{i, j\} = n} a_i \; b_j \quad \quad (n \in \N, \; \; n \geq 0)\)

94. Definiálja a \(\sum a_n\) és \(\sum b_n\) végtelen sorok Cauchy-szorzatát!

\(\sum \limits_{n=0} \; c_n\)

\(c_n \; := \sum \limits_{i+j=n} a_i \; b_j \; = \; \sum \limits_{k=0}^{n} a_k \; b_{n-k} \quad \quad (n \in \N, \; \; n \geq 0)\)

95. Milyen tételt ismer végtelen sorok téglányszorzatának a konvergenciáját illetően?

Tegyük fel, hogy a \(\sum a_n\) és a \(\sum b_n\) végtelen sorok konvergensek. Ekkor a \(\sum t_n\) téglányszorzatuk is konvergens és

\(\sum \limits_{n=0}^{+ \infin} t_n \; = \; \sum \limits_{n=0}^{+ \infin} a_n \cdot \sum \limits_{n=0}^{+ \infin} b_n\)

96. Fogalmazza meg az abszolút konvergens sorok szorzataira vonatkozó tételt!

Tegyük fel, hogy a \(\sum a_n\) és a \(\sum b_n\) végtelen sorok mindegyike abszolút konvergensek.

Ekkor:

  1. a \(\sum \limits_{n=0} t_n\) téglányszorzat is abszolút konvergens
  2. a \(\sum \limits_{n=0} c_n\) Cauchy-szorzat is abszolút konvergens
  3. az összes \(a_i b_j\) \((i, j \in \N)\) szorzatból tetszés szerinti sorrendben és csoportosításban képzett \(\sum \limits_{n=0} d_n\) végtelen sor is abszolút konvergens, és

\(\sum \limits_{n=0}^{+ \infin} d_n \; = \; \sum \limits_{n=0}^{+ \infin} t_n \; = \; \sum \limits_{n=0}^{+ \infin} c_n \; = \; \left(\sum \limits_{n=0}^{+ \infin} a_n\right) \cdot \left(\sum \limits_{n=0}^{+ \infin} b_n\right)\)

97. Írja le a hatványsor definícióját!

Legyen \(\; x_0, x \in \R, \; \; a: \N \to \R\).

Ekkor a

\(\sum (a_k \cdot (x - x_0)^k) \; = \; a_0 + a_1 \cdot (x - x_0) + a_2 \cdot (x - x_0)^2 + \dots \quad \quad (x \in \R)\)

sort hatványsornak nevezzük.

  • \(x_0:\) a hatványsor középpontja
  • az \(a_k\) számok a hatványsor együtthatói

98. Hogyan szól a hatványsor konvergenciahalmazára vonatkozó, a konvergenciasugarát meghatározó tétel?

A \(H = \{x \in \R: \sum (a_k \cdot (x - x_0)^k \; \text{konvergens})\}\) halmazt a \(\sum (a_k \cdot (x - x_0)^k)\) hatványsor konvergenciahalmazának nevezzük.

\(R\): a hatványsor konvergenciasugara

Tetszőleges \(\sum (a_k \cdot (x - x_0)^k)\) hatványsor konvergenciahalmazára a következő 3 eset egyike áll fent:

(1.) \(\exist \; 0 < R < + \infin\), hogy a hatványsor

\(\; \quad \forall x \in \R: |x - x_0| < R\) pontban abszolút konvergens és

\(\; \quad \forall x \in \R: |x - x_0| > R\) pontban divergens

(2.) A hatványsor csak az \(x = x_0\) pontban konvergens. Ekkor legyen \(R := 0\).

(3.) A hatványsor abszolút konvergens \(\forall x \in \R\) esetén. Ekkor legyen \(R := + \infin\).

99. Adjon meg egy olyan hatványsort, amelyiknek a konvergenciahalmaza a \((−1, 1)\) intervallum!

\(H \left(\sum \limits_{n=0} x^n\right) \; = \; (-1, 1)\)

100. Adjon meg egy olyan hatványsort, amelyiknek a konvergenciahalmaza a \((−1, 1]\) intervallum!

\(H \left(\sum \limits_{n=1} \dfrac{(-1)^n}{n} x^n\right) \; = \; (−1, 1]\)

101. Adjon meg egy olyan hatványsort, amelyiknek a konvergenciahalmaza a \([−1, 1)\) intervallum!

\(H \left(\sum \limits_{n=1} \dfrac{1}{n} x^n\right) \; = \; [−1, 1)\)

102. Adjon meg egy olyan hatványsort, amelyiknek a konvergenciahalmaza a \([−1, 1]\) intervallum!

\(H \left(\sum \limits_{n=1} \dfrac{1}{n^2} x^n\right) \; = \; [−1, 1]\)

103. Adjon meg egy olyan hatványsort, amelyik csak az \(a = 2\) pontban konvergens!

\(\sum n^n (x - 2)^n\)

104. Definiálja az \(\exp\) függvényt!

\(\exp(x) := \sum \limits_{n=0}^{+ \infin} \; \dfrac{x^n}{n!} \; = \; 1 + x + \dfrac{x^2}{2!} + \dfrac{x^3}{3!} + \dots \quad (x \in \R)\)

105. Definiálja a \(\sin\) függvényt!

\(\sin(x) := \sum \limits_{n=0}^{+ \infin} \; (-1)^n \dfrac{x^{2n+1}}{(2n+1)!} \; = \; x - \dfrac{x^3}{3!} + \dfrac{x^5}{5!} + \dots \quad (x \in \R)\)

106. Definiálja a \(\cos\) függvényt!

\(\cos(x) := \sum \limits_{n=0}^{+ \infin} \; (-1)^n \dfrac{x^{2n}}{(2n)!} \; = \; 1 - \dfrac{x^2}{2!} + \dfrac{x^4}{4!} + \dots \quad (x \in \R)\)

107. Mit jelent az, hogy \(a \in \overline{\R}\) torlódási pontja a \(H \subset \R\) halmaznak?

\(a \in \R\) az \(A \subset \R\) halmaz torlódási pontja, ha az \(a\) minden környezetében az \(A\) halmaznak végtelen sok pontja van:

\(\forall \; \varepsilon > 0\) esetén \(K_{\varepsilon}(a) \cap A\).

Az \(A\) halmaz torlódási pontjainak halmazát \(A'\)-vel jelöljük, és az \(A\) derivált halmazának nevezzük.

108. Mit jelent az, hogy \(a \in H\) izolált pontja a \(H \subset \R\) halmaznak?

\(\exist \; \varepsilon > 0\): \((K_{\varepsilon}(a) \; \setminus \; \{a\}) \cap A \; = \; \empty\)

109. Hogyan értelmezi egy \(f: \R \to \R\) függvénynek egy \(a \in D'_f\) helyen vett határértékét?

Azt mondjuk, hogy az \(\; f \in \R \to \R \;\) függvénynek az \(\; a \in D'_f \;\) pontban van határértéke, ha

\(\exists \; A \in \overline{\R}\), \(\; \forall \varepsilon > 0\)-hoz \(\; \exist \delta > 0 \;\), \(\forall x \in \left(K_{\delta}(a) \; \setminus \; \{a\}\right) \cap D_f: \; f(x) \in K_{\varepsilon}(A)\).

Ekkor \(A\)-t a függvény \(a\)-beli határértékének nevezzük.

Jelei:

  • \(\lim \limits_{x \to a} \; f(x) = A\)
  • \(\lim \limits_{a} \; f = A\)
  • \(f(x) \to A\), ha \(\; x \to a\)

110. Adja meg egyenlőtlenségek segítségével a végesben vett véges határérték definícióját!

  • \(a \in \R\)
  • \(A \in \R\)

\(\forall \varepsilon > 0\)-hoz \(\; \exists \delta > 0, \; \forall x \in D_f, \; 0 < |x - a| < \delta\):

\(|f(x) - A| < \varepsilon\)

111. Adja meg egyenlőtlenségek segítségével a végesben vett plusz végtelen határérték definícióját!

  • \(a \in \R\)
  • \(A = +\infin\)

\(\forall P > 0\)-hoz \(\; \exists \delta > 0, \; \forall x \in D_f, \; 0 < |x - a| < \delta\):

\(f(x) > P\)

112. Adja meg egyenlőtlenségek segítségével a végesben vett mínusz végtelen határérték definícióját!

  • \(a \in \R\)
  • \(A = -\infin\)

\(\forall P < 0\)-hoz \(\; \exists \delta > 0, \; \forall x \in D_f, \; 0 < |x - a| < \delta\):

\(f(x) < P\)

113. Adja meg egyenlőtlenségek segítségével a plusz végtelenben vett véges határérték definícióját!

  • \(a = +\infin\)
  • \(A \in \R\)

\(\forall \varepsilon > 0\)-hoz \(\; \exists x_0 > 0, \; \forall x \in D_f, \; x > x_0\):

\(|f(x) - A| < \varepsilon\)

114. Adja meg egyenlőtlenségek segítségével a mínusz végtelenben vett véges határérték definícióját!

  • \(a = -\infin\)
  • \(A \in \R\)

\(\forall \varepsilon > 0\)-hoz \(\; \exists x_0 < 0, \; \forall x \in D_f, \; x < x_0\):

\(|f(x) - A| < \varepsilon\)

115. Adja meg egyenlőtlenségek segítségével a plusz végtelenben vett plusz végtelen határérték definícióját!

  • \(a = +\infin\)
  • \(A = +\infin\)

\(\forall P > 0\)-hoz \(\; \exists x_0 > 0, \; \forall x \in D_f, \; x > x_0\):

\(f(x) > P\)

116. Adja meg egyenlőtlenségek segítségével a plusz végtelenben vett mínusz végtelen határérték definícióját!

  • \(a = +\infin\)
  • \(A = -\infin\)

\(\forall P < 0\)-hoz \(\; \exists x_0 > 0, \; \forall x \in D_f, \; x > x_0\):

\(f(x) < P\)

117. Adja meg egyenlőtlenségek segítségével a mínusz végtelenben vett mínusz végtelen határérték definícióját!

  • \(a = -\infin\)
  • \(A = -\infin\)

\(\forall P < 0\)-hoz \(\; \exists x_0 < 0, \; \forall x \in D_f, \; x < x_0\):

\(f(x) < P\)

118. Írja le a határértékre vonatkozó átviteli elvet!

Legyen \(f \in \R \to \R\), \(\; a \in D'_f \;\) és \(\; A \in \overline{\R} \;\). Ekkor

\(\lim \limits_{a} \; f = A \; \iff \; \forall (x_n): \N \to D_f \; \setminus \; \{a\},\)

\(\lim \limits_{n \to +\infin} x_n = a \;\) esetén \(\; \lim \limits_{n \to +\infin} f(x_n) = A\)

119. Hogyan szól a függvények szorzatának a határértékére vonatkozó tétel?

Legyen \(\; f \in \R \to \R, \;\; g \in \R \to \R\).

Ha \(a \in (D_f \; \cap \; D_g)' \;\) és

  • \(\exist \lim\limits_{a} f = A \in \overline{\R}\)
  • \(\exist \lim\limits_{a} g = B \in \overline{\R}\),

akkor

\(\exist \lim\limits_{a} (f \cdot g)\) és \(\lim\limits_{a} (f \cdot g) = A \cdot B\)

feltéve, hogy a jobb oldali művelet értelmezve van.

120. Hogyan szól a függvények hányadosának a határértékére vonatkozó tétel?

Legyen \(\; f \in \R \to \R, \;\; g \in \R \to \R\).

Ha \(a \in (D_f \; \cap \; \{x \in D_g: g(x) \neq 0\})' \;\) és

  • \(\exist \lim\limits_{a} f = A \in \overline{\R}\)
  • \(\exist \lim\limits_{a} g = B \in \overline{\R}\),

akkor

\(\exist \lim\limits_{a} \dfrac{f}{g}\) és \(\lim\limits_{a} \dfrac{f}{g} = \dfrac{A}{B}\)

feltéve, hogy a jobb oldali művelet értelmezve van.

121. Definiálja függvény jobb oldali határértékét!

Legyen \(f \in \R \to \R\). Tegyük fel, hogy \(a \in (D_f)'_+\). Tekintsük a \(J_a = D_f \cap (a, +\infin)\) halmazt, és az \(f\) függvénynek az erre való f_{J_a} leszűkítését.

Ha az \(f_{J_a}\) függvénynek létezik az a pontban határértéke, akkor azt az \(f\) függvény a pontbeli jobb oldali határértékének nevezzük.

Jelölés: \(\lim\limits_{a+0} f \; := \; \lim\limits_{a} f_{J_a}\)

122. Mit tud mondani a hatványsor összegfüggvényének a határértékéről?

TFH. \(\sum\alpha(x-a)^n\) hatványsor \(R\) konvergenciasugara pozitív. összegfüggvénye:

\[ f(x):=\underset{n=0}{\overset{+\infin}{\sum}}\alpha(x-a)^n\quad\Big(x\in K_R(a)\Big) \]

Ekkor \(\forall b\in K_R(a)\) pontban létezik a \(\underset{x\rightarrow b}{\lim}\,f(x)\) határérték, és

\[ \underset{x\rightarrow b}{\lim}\,f(x) = f(b)= \underset{n=0}{\overset{+\infin}{\sum}}\alpha(b-a)^n \]

123. Mit tud mondani monoton növekvő függvények határértékéről?

Legyen \((\alpha,\beta)\subset\R\) tetszőleges nyílt intervallum.

Az adott monoton \(f\) függvénynek \(\forall\alpha\in(\alpha,\beta)\) pontban létezik jobb és baloldali határértéke, amik végesek, és:

\[ \underset{a+0}{\lim}\,f = \inf\Big\{f(x)\;\big|\;x\in(\alpha,\beta),\;x>a\Big\} \]
\[ \underset{a-0}{\lim}\,f = \sup\Big\{f(x)\;\big|\;x\in(\alpha,\beta),\;x<a\Big\} \]

124. Definiálja egy \(f \in \R \rightarrow \R\) függvény pontbeli folytonosságát!

Az \(f\in\R\rightarrow\R\) függvény folytonos az \(a\in\mathcal{D}_f\) pontban, ha:

\[ \forall\varepsilon>0\,:\;\exists\delta>0,\;\forall x\in\mathcal{D}_f,\;|x-a|<\delta\,:\;\Big|f(x)-f(a)\Big| < \varepsilon \]

Jelölés: \(f\in C\{a\}\)

125. Mi a kapcsolat a pontbeli folytonosság és a határérték között?

\(f\in C\{a\}\quad\Longleftrightarrow\quad\exists\underset{a}{\lim}\,f~~~\text{és}~~~\underset{a}{\lim}\,f=f(a)\)

126. Írja le a folytonosságra vonatkozó átviteli elvet!

TFH. \(f\in\R\rightarrow\R\) és \(a\in\mathcal{D}_f\).Ekkor:

\[ f\in C\{a\}\quad\Longleftrightarrow\quad\forall(x_n)\,:\;\N\rightarrow\mathcal{D}_f \]
\[ \;\underset{n\rightarrow+\infin}{\lim}\,x_n=a~~~\text{esetén}~~~\underset{n\rightarrow+\infin}{\lim}\,f(x_n)=f(a) \]

127. Milyen tételt ismer hatványsor összegfüggvényének a folytonosságáról?

Minden hatványsor összegfüggvénye folytonos a hatványsor teljes konvergenciahalmazán.

128. Milyen tételt ismer a folytonos függvények előjeltartásáról?

TFH. az \(f\in\R\rightarrow\R\) függvény folytonos az \(a\in\mathcal{D}_f\) pontban és \(f(a)>0\). Ekkor:

\[ \exists K(a),\;\forall x\in\mathcal{D}_f\,\cap\,K(a)\,:\;f(x)>0 \]
\[ \lor \]

\(f(a)\) előjelét egy alkalmas \(K(a)\) környezetben felvett függvényértékek is öröklik.

129. Mondja ki az összetett függvény folytonosságára vonatkozó tételt?

\(f,g\in\R\rightarrow\R,\;g\in C\{a\}\,:\;f\in C\{g(a)\}\,:\;f\circ g \in C\{a\}\)

\[ \lor \]

Az összetett függvény "örökli" a belső- és a külső függvény folytonosságát

130. Definiálja a megszüntethető szakadási hely fogalmát!

Az \(a\in\mathcal{D}_f\) pont az \(f\) függvény megszüntethető szakadási helye, ha:

\[ \exists\underset{a}{\lim}\,f\quad\text{véges határérték, de}\quad\underset{a}{\lim}\,f\ne f(a) \]

131. Definiálja az elsőfajú szakadási hely fogalmát!

Az \(a\in\mathcal{D}_f\) pont az \(f\) függvény ugrási helye (elsőfajú szakadása), ha:

\[ \exists\underset{a+0}{\lim}~~~\text{és}~~~\exists\underset{a-0}{\lim}\,f\quad\text{véges határértékek, de}\quad\underset{a+0}{\lim}\,f\ne \underset{a-0}{\lim}\,f \]

132. Mit tud mondani korlátos és zárt intervallumon értelmezett folytonos függvény értékkészletéről?

Ha \(f\in C[a,b]\), akkor \(f\) korlátos az \([a,b]\) intervallumon.

133. Hogyan szól a Weierstrass-tétel?

Egy korlátos és zárt intervallumon értelmezett folytonos függvénynek mindig van abszolút maximum- és abszolút minimumhelye, azaz:

\[ f\in C[a,b]\quad\Longrightarrow\quad\exists\alpha,\beta\in[a,b],\;\forall x \in[a,b]\,:\;f(\beta)\le f(x)\le f(\alpha) \]

134. Mit mond ki a Bolzano-tétel?

Ha egy korlátos és zárt intervallumon értelmezett folytonos függvény az intervallum két végpontjában különböző előjelű értékeket vesz fel, akkor a függvénynek van zérushelye, azaz:

\[ f\in C [a,b]~~~\text{és}~~~f(a)\;\cdot\;f(b)<0\quad\Longrightarrow\quad\exists\xi\in(a,b):\;f(\xi)=0 \]

135. Mit jelent az, hogy egy függvény Darboux-tulajdonságú?

Legyen \(I\subset\R\) tetszőleges intervallum.

Az \(f\,:\;I\rightarrow\R\) ha minden \(a,b\in I,\;a<b,\;f(a)\ne f(b)\) esetén az összes \(f(a)\) és \(f(b)\) közötti értéket felvesz \((a,b)\)-ben, akkor Darboux-tulajdonságú.

136. Hogy szól az inverz függvény folytonosságára vonatkozó tétel?

Minden korlátos és zárt intervallumon értelmezett folytonos és invertálható függvény esetében az invert függvény folytonos.

\[ \lor \]
\[ f:\;[a,b]\rightarrow\R,\;f\in[a,b],\;\exists\,f^{-1}\quad\Longrightarrow\quad f^{-1}\in C(\mathcal{R}_f) \]

137. Mikor mondjuk azt, hogy egy függvény konvex egy \(I\) intervallumon?

Legyen \(f\in\R\rightarrow\R\) és \(I\subset\mathcal{D}_f\) egy intervallum. Akkor konvex, ha \(\forall a,b\in I,\;a<b\) esetén igaz, hogy:

\[ f(x)\le\dfrac{f(b)-f(a)}{b-a}(x-a)+f(a)\quad\Big(x\in(a,b)\Big) \]
\[ \lor \]

\(f\in\R\rightarrow\R\) függvény akkor és csak akkor konvex, ha az \(I\subset\R\) intervallumon \(\forall a,b\in I,\;a<b\) és \(\forall\lambda\in(0,1)\) esetén

\[ f\Big(\lambda a+(1-\lambda)b)\le\lambda bf(a)+(a-\lambda)f(b) \]

138. Mikor mondjuk azt, hogy egy függvény konkáv egy \(I\) intervallumon?

Legyen \(f\in\R\rightarrow\R\) és \(I\subset\mathcal{D}_f\) egy intervallum. Akkor konkáv, ha \(\forall a,b\in I,\;a<b\) esetén igaz, hogy:

\[ f(x)\ge\dfrac{f(b)-f(a)}{b-a}(x-a)+f(a)\quad\Big(x\in(a,b)\Big) \]
\[ \lor \]

\(f\in\R\rightarrow\R\) függvény akkor és csak akkor konkáv, ha az \(I\subset\R\) intervallumon \(\forall a,b\in I,\;a<b\) és \(\forall\lambda\in(0,1)\) esetén

\[ f\Big(\lambda a+(1-\lambda)b)\ge\lambda bf(a)+(a-\lambda)f(b) \]

139. Mondjon példát olyan konvex függvényre, amely nem szigorúan konvex!

\[ f(x)=1 \]

konstansfüggvény

\[ \lor \]
\[ f(x)=x \]

identitásfüggvény

140. Hogy szól az inverz függvény konvexitásáról szóló tétel?

TODO

141. Értelmezze az \(ln\) függvényt!

\[ \ln:=\log:=\exp^{-1} \]

Természetes, vagy \(e\) alapú logaritmusfüggvény

142. Mi a definíciója az \(a^x\;(a, x \in \mathbb{R}, a > 0)\) hatványnak?

\[ a^x:=e^{x \cdot\ln a} \]

143. Értelmezze az \(\log_a\) függvényt!

\[ \log_a:=(\exp_a)^{-1},\quad \text{ha}~~a>0~~\text{és}~~a\ne 1 \]

144. Mi a deníciója az \(x^\alpha\;(x > 0, \alpha \in \mathbb{R})\) hatványfüggvénynek?

\[ h_\alpha:\;(a,+\infin)\ni x\mapsto x^\alpha:=e^{\alpha\ln x} \]

145. Hogyan értelmezzük a π számot?

TODO

146. Mikor mondjuk azt, hogy egy függvény periodikus? Adjon példát periodikus függvényre!

TODO