Kérdések – part 2
67. Mi a végtelen sor definíciója?
Az \((a_n): \N \to \R\) sorozatból képzett
\(s_n := a_0 + a_1 + a_2 + \dots + a_n \quad (n \to \N)\)
sorozatot az \((a_n)\) által generált végtelen sornak (röviden sornak) nevezzük.
Jelölései:
- \(\sum a_n\)
- \(\sum\limits_{n=0}\)
- \(a_0 + a_1 + a_2 + \dots\)
Ekkor az mondjuk, hogy \(s_n\) a \(\sum a_n\) sor n. részletösszege, illetve \(a_n\) a \(\sum a_n\) sor n. tagja, ahol \(n \in \N\).
68. Mit jelent az, hogy a \(\sum a_n\) végtelen sor konvergens, és hogyan értelmezzük az összegét?
Konvergens
Azt mondjuk, hogy az \(a: \N \to \R\) sorozat által generált végtelen sor konvergens, ha a \(\sum a\) sorozat, azaz a részletösszegek sorozata konvergens.
Összeg
A végtelen sor határértéke: \(\sum\limits_{k=0}^{+ \infin} a_k := \lim \sum a = \lim (s_n)\)
A végtelen sor határértékét a sor összegének nevezzük.
+69. Milyen tételt ismer \(q \in \mathbb{R}\) esetén a \(\underset{n=0}{\sum}q^n\) geometriai sor konvergenciájáról?
Tetszőleges \(q^n\,:\;q\in\R\) sorozatból képzett \(\underset{n=0}{\sum}q^n\) mértani sor akkor és csak akkor konvergens, ha \(|q|<1\).
70. Mi a harmonikus sor, és milyen állítást ismer a konvergenciájával kapcsolatban?
\(\sum\left(\dfrac{1}{n+1}\right)\) sor divergens. Mivel a sor pozitív tagú, ezért a részletösszegek \(\nearrow\) sorozatának határértéke + \(\infty\)
Biz.:
Legyen \(n \in \N, \, n \ge 1\) ekkor
Következésképpen a \(\sum\left(\dfrac{1}{n+1}\right)\) sorra \(\varepsilon = \dfrac{1}{2}\) választással nem teljesül a Cauchy-féle konvergecia kritérium
?71. Milyen állítást ismer a \(\; \sum \dfrac{1}{n^{\alpha}}\) hiperharmonikus sor konvergenciájával kapcsolatban?
Legyen \(\alpha\) rögzített valós szám.
A \(\sum \left(\dfrac{1}{(n+1)^\alpha}\right) = 1 + \dfrac{1}{2^\alpha}+\dfrac{1}{3^\alpha}+\dfrac{1}{4^\alpha}+\dots\)
hiperharmonikus sor
- \(\alpha \le 1\) esetén divergens, és \(\displaystyle\sum^{+\infty}_{n = 1} \dfrac{1}{n^\alpha} = +\infty\)
- \(\alpha > 1\)
72. Hogyan szól a Cauchy-kritérium végtelen sorokra?
A \(\sum a\) sor akkor és csak akkor konvergens, ha \(\forall \varepsilon > 0\) számhoz \(\exists N \in \N\) küszöbindex hogy $\forall m,n > N $ (pl. m > n) esetén \(|s_m -s_n | = | a_{n+1} + \dots + a_m | < \varepsilon\) ahol \((s_n)\) a részletösszegek sorozatát jelöli.
73. Mondja ki a tanult szükséges feltételt arra nézve, hogy a \(\sum(a_n)\) végtelen sor konvergens legyen!
Ha az \((a_n)\) sorozat által genrált \(\sum(a_n)\) sor konvergens, akkor \((a_n)\) nullsorozat.
Nullsorozatból generálható konvergens sor. Ez szükséges, de nem elégséges feltétel.
(nem tehát ha \((a_n)\) nullasorozat akkor a sor nem biztos, hogy konvergens, de ha a sor konvergens, akkor \((a_n)\) biztos, hogy nullasorozat
74. Igaz-e, hogy ha \(\lim (a_n) = 0\), akkor \(\sum a_n\) sor konvergens? A válaszát indokolja
Nem igaz az állítás. Ugyan a \(\lim (a_n) = 0\) egy szükséges feltétel, de nem elégséges. Attól, hogy teljesül még nem biztos, hogy a sor konvergens.
75. Fogalmazza meg a végtelen sorokra vonatkozó összehasonlító kritériumokat!
Legyen \(0 \leq a_n \leq b_n \quad (n \in \N)\).
Majoráns kritérium
Ha \(\sum(b_n)\) konvergens, akkor \(\sum(a_n)\) is konvergens.
Minoráns kritérium
Ha \(\sum(a_n)\) divergens, akkor \(\sum(b_n)\) is divergens.
76. Mikor nevez egy végtelen számsort abszolút konvergensnek?
A \(\sum a_n\) sor abszolút konvergens, ha a \(\sum |a_n|\) sor konvergens.
Ha egy sor abszolút konvergens, akkor konvergens is.
77. Mikor nevez egy végtelen számsort feltételesen konvergensnek?
A \(\sum a_n\) sor feltételesen konvergens, ha \(\sum a_n\) konvergens, de nem abszolút konvergens.
78. Fogalmazza meg a végtelen sorokra vonatkozó Cauchy-féle gyökkritériumot!
Legyen \(a: \N \to \R\) olyan sorozat, amelyre \(\exist \; A := \lim\limits_{n \to + \infin} (\sqrt[n]{|a_n|}) \in \overline{\R}\).
Ha \(A < 1\), akkor a \(\sum(a_n)\) sor abszolút konvergens.
Ha \(A > 1\), akkor a \(\sum(a_n)\) sor divergens.
Ha \(A = 1\), akkor a \(\sum(a_n)\) sor lehet konvergens és divergens is.
79. Mit jelent az, hogy a Cauchy-féle gyökkritérium bizonyos esetekben nem alkalmazható? Válaszát példákkal is illusztrálja!
A \(\lim\limits_{n \to + \infin} (\sqrt[n]{|a_n|}) = 1\) egy határozatlan eset.
Példa 1 - Cauchy
\(a_n = \dfrac{1}{n} \quad (n \in \N, \; n \geq 1)\)
\(\lim \sqrt[n]{n} = 1 \quad \Rightarrow \quad \lim (\sqrt[n]{|a_n|}) = \lim (\sqrt[n]{|\dfrac{1}{n}|}) = 1\)
A \(\sum (\dfrac{1}{n + 1})\) a harmonikus sor, amely divergens.
Példa 2 - Cauchy
\(a_n = \dfrac{1}{n^2} \quad (n \in \N, \; n \geq 1)\)
\(\lim \sqrt[n]{n^2} = 1 \quad \Rightarrow \quad \lim (\sqrt[n]{|a_n|}) = \lim (\sqrt[n]{|\dfrac{1}{n^2}|}) = 1\)
A \(\sum (\dfrac{1}{(n + 1)^2})\) a szuperharmonikus sor, amely konvergens.
80. Fogalmazza meg a végtelen sorokra vonatkozó D'Alembert-féle hányadoskritériumot!
Legyen \(a: \N \to \R\) olyan sorozat, amelyre \(a_n \neq 0 \; (n \in \N)\), és \(\quad \exist \; A := \lim\left(\left|\dfrac{a_{n+1}}{a_n}\right|\right) \in \overline{\R}\).
Ha \(a < 1\), akkor a \(\sum(a_n)\) sor abszolút konvergens.
Ha \(a > 1\), akkor a \(\sum(a_n)\) sor divergens.
Ha \(a = 1\), akkor a \(\sum(a_n)\) sor lehet konvergens és divergens is.
81. Mit jelent az, hogy a D'Alembert-féle hányadoskritérium bizonyos esetekben nem alkalmazható? Illusztrálja példákkal mindezt!
A \(\lim\limits_{n \to + \infin} \left(\left|\dfrac{a_{n+1}}{a_n}\right|\right) = 1\) egy határozatlan eset.
Példa 1 - D'Alembert
\(a_n = \dfrac{1}{n} \quad (n \in \N, \; n \geq 1)\)
\(\lim \left(\left|\dfrac{a_{n+1}}{a_n}\right|\right) = \lim\limits_{n \to \infin} \left(\dfrac{\dfrac{1}{n + 1}}{\dfrac{1}{n}}\right) = \lim\limits_{n \to \infin} \left(\dfrac{n}{n + 1}\right) = 1\)
A \(\sum \left(\dfrac{1}{n}\right)\) a harmonikus sor, amely divergens.
Példa 2 - D'Alembert
\(a_n = \dfrac{1}{n^2} \quad (n \in \N, \; n \geq 1)\)
\(\lim \left(\left|\dfrac{a_{n+1}}{a_n}\right|\right) = \lim\limits_{n \to \infin} \left(\dfrac{n^2}{(n + 1)^2}\right) = 1\)
A \(\sum \left(\dfrac{1}{n^2}\right)\) a szuperharmonikus sor, amely konvergens.
82. Mik a Leibniz-típusú sorok és milyen konvergenciatételt ismer ezekkel kapcsolatban?
Leibniz-típusú sor: \(\sum\limits_{n=1} (-1)^{n+1} \cdot a_n \; = \; a_1 - a_2 + a_3 - a_4 + \dots\)
A Leibniz-típusú sor akkor és csak akkor konvergens, ha \(\; \lim (a_n) = 0\).
83. Milyen hibabecslést tud adni a Leibniz-típusú sorok összegeire?
Leibniz-típusú sor: \(\sum\limits_{n=1} (-1)^{n+1} \cdot a_n \; = \; a_1 - a_2 + a_3 - a_4 + \dots\)
Tegyük fel, hogy a Leibniz-típusú sor konvergens és az összege \(\; A := \sum\limits_{n=1}^{+ \infin} (-1)^{n+1} \cdot a_n\)
Ekkor \(\; \left|A \; - \; \sum\limits_{k=1}^{n} (-1)^{k+1} \cdot a_k \right| \leq a_{n + 1} \quad (n \in \N^+)\)
84. Adjon meg egy olyan végtelen sort, amelyik konvergens, de nem abszolút konvergens!
\(\underset{n=1}{\sum}\dfrac{(-1)^{n+1}}{n}\)
85. Mit értünk egy \([0, 1]\)-beli szám diadikus tört alakján?
\(\forall \alpha \in [0,1]\,:\;\exists\,(a_n)\,:\;\N^+\rightarrow \{0,\dots,p-1\}:\)
\(\forall \alpha \in [0,1]\,:\;\exists\,(a_n)\,:\;\N^+\rightarrow \{0,1\}:\)
86. Melyik \([0, 1]\)-beli számoknak nincs egyértelm¶ diadikus tört alakja?
Minden számnak egyértelműen létezik diadikus tört alakja, maximum nem véges
87. Hogyan értelmezi egy végtelen sor zárójelezését?
Legyen \(\underset{n=1}{\sum}a_n\) egy végtelen sor és \((m_n)\,:\;\N\rightarrow\N\) szigorúan monoton növekvő indexsorozat, ahol \(m_0:=0\).
Ekkor \(\underset{n=1}{\sum}a_n\) sor \((m_n)\) indexsorozattal meghatározott zárójelezése az:
által definiált \(\underset{n=1}{\sum}\alpha_n\) végtelen sor.
88. Tegyük fel, hogy a \(\sum a_n\) végtelen sor konvergens. Mit tud mondani a szóban forgó sor \(\sum \alpha_n\) zárójelezéseinek a konvergenciájáról?
Egy konvergens sor minden zárójelezése is konvergens sor, és összege az eredeti sor összegével egyenlő.
89. Tegyük fel, hogy a \(\sum a_n\) végtelen sor valamely \(\sum \alpha_n\) zárójelezett sora konvergens. Milyen feltételek mellett konvergens a \(\sum a_n\) végtelen sor?
Legyen \(\sum\limits_{n=1} \alpha_n\) a \(\sum\limits_{n=1} a_n\) sor \((m_n)\) indexsorozat által meghatározott zárójelezése.
Tegyük fel, hogy
- a zárójelek hossza korlátos, azaz \((m_{n+1} - m_n)\) korlátos sorozat,
- \(\lim (a_n) = 0\),
- a \(\sum\limits_{n=1} \alpha_n\) sor konvergens.
Ekkor a \(\sum\limits_{n=1} a_n\) is konvergens, és \(\sum\limits_{n=1}^{+ \infin} \alpha_n \; = \; \sum\limits_{n=1}^{+ \infin} a_n\).
90. Hogyan értelmezi egy végtelen sor átrendezését?
Legyen \(\sum a_n\) egy adott végtelen sor. Tegyük fel, hogy \((p_n): \N \to \N\) egy bijekció, (más szóval \(p\) egy permutációja \(\N\)-nek). Ekkor a \(\sum a_{p_n}\) végtelen sort a \(\sum a_n\) sor \((p_n)\) által meghatározott átrendezésének nevezzük.
91. Milyen állítást ismer abszolút konvergens sorok átrendezéseit illetően?
Ha a \(\sum a_n\) végtelen sor abszolút konvergens, akkor tetszőleges \((p_n): \N \to \N\) permutációval képzett \(\sum a_{p_n}\) átrendezése is konvergens, és
\(\sum\limits_{n=0}^{+ \infin} a_{p_n} \; = \; \sum\limits_{n=0}^{+ \infin} a_n\).
Tehát egy abszolút konvergens sor bármely átrendezése is abszolút konvergens sor, és összege ugyanaz, mint az eredeti soré.
92. Milyen állítást ismer feltételesen konvergens sorok átrendezéseit illetően?
Legyen \(\sum a_n\) feltételesen konvergens sor, ekkor:
- minden \(A \in \overline{\R}\) esetén létezik olyan átrendezése, amelynek összege \(A\)
- van olyan átrendezése, aminek nincs összege
93. Definiálja a \(\sum a_n\) és \(\sum b_n\) végtelen sorok téglányszorzatát!
\(\sum \limits_{n=0} t_n\)
\(t_n \; := \sum \limits_{\max \{i, j\} = n} a_i \; b_j \quad \quad (n \in \N, \; \; n \geq 0)\)
94. Definiálja a \(\sum a_n\) és \(\sum b_n\) végtelen sorok Cauchy-szorzatát!
\(\sum \limits_{n=0} \; c_n\)
\(c_n \; := \sum \limits_{i+j=n} a_i \; b_j \; = \; \sum \limits_{k=0}^{n} a_k \; b_{n-k} \quad \quad (n \in \N, \; \; n \geq 0)\)
95. Milyen tételt ismer végtelen sorok téglányszorzatának a konvergenciáját illetően?
Tegyük fel, hogy a \(\sum a_n\) és a \(\sum b_n\) végtelen sorok konvergensek. Ekkor a \(\sum t_n\) téglányszorzatuk is konvergens és
\(\sum \limits_{n=0}^{+ \infin} t_n \; = \; \sum \limits_{n=0}^{+ \infin} a_n \cdot \sum \limits_{n=0}^{+ \infin} b_n\)
96. Fogalmazza meg az abszolút konvergens sorok szorzataira vonatkozó tételt!
Tegyük fel, hogy a \(\sum a_n\) és a \(\sum b_n\) végtelen sorok mindegyike abszolút konvergensek.
Ekkor:
- a \(\sum \limits_{n=0} t_n\) téglányszorzat is abszolút konvergens
- a \(\sum \limits_{n=0} c_n\) Cauchy-szorzat is abszolút konvergens
- az összes \(a_i b_j\) \((i, j \in \N)\) szorzatból tetszés szerinti sorrendben és csoportosításban képzett \(\sum \limits_{n=0} d_n\) végtelen sor is abszolút konvergens, és
\(\sum \limits_{n=0}^{+ \infin} d_n \; = \; \sum \limits_{n=0}^{+ \infin} t_n \; = \; \sum \limits_{n=0}^{+ \infin} c_n \; = \; \left(\sum \limits_{n=0}^{+ \infin} a_n\right) \cdot \left(\sum \limits_{n=0}^{+ \infin} b_n\right)\)
97. Írja le a hatványsor definícióját!
Legyen \(\; x_0, x \in \R, \; \; a: \N \to \R\).
Ekkor a
\(\sum (a_k \cdot (x - x_0)^k) \; = \; a_0 + a_1 \cdot (x - x_0) + a_2 \cdot (x - x_0)^2 + \dots \quad \quad (x \in \R)\)
sort hatványsornak nevezzük.
- \(x_0:\) a hatványsor középpontja
- az \(a_k\) számok a hatványsor együtthatói
98. Hogyan szól a hatványsor konvergenciahalmazára vonatkozó, a konvergenciasugarát meghatározó tétel?
A \(H = \{x \in \R: \sum (a_k \cdot (x - x_0)^k \; \text{konvergens})\}\) halmazt a \(\sum (a_k \cdot (x - x_0)^k)\) hatványsor konvergenciahalmazának nevezzük.
\(R\): a hatványsor konvergenciasugara
Tetszőleges \(\sum (a_k \cdot (x - x_0)^k)\) hatványsor konvergenciahalmazára a következő 3 eset egyike áll fent:
(1.) \(\exist \; 0 < R < + \infin\), hogy a hatványsor
\(\; \quad \forall x \in \R: |x - x_0| < R\) pontban abszolút konvergens és
\(\; \quad \forall x \in \R: |x - x_0| > R\) pontban divergens
(2.) A hatványsor csak az \(x = x_0\) pontban konvergens. Ekkor legyen \(R := 0\).
(3.) A hatványsor abszolút konvergens \(\forall x \in \R\) esetén. Ekkor legyen \(R := + \infin\).
99. Adjon meg egy olyan hatványsort, amelyiknek a konvergenciahalmaza a \((−1, 1)\) intervallum!
\(H \left(\sum \limits_{n=0} x^n\right) \; = \; (-1, 1)\)
100. Adjon meg egy olyan hatványsort, amelyiknek a konvergenciahalmaza a \((−1, 1]\) intervallum!
\(H \left(\sum \limits_{n=1} \dfrac{(-1)^n}{n} x^n\right) \; = \; (−1, 1]\)
101. Adjon meg egy olyan hatványsort, amelyiknek a konvergenciahalmaza a \([−1, 1)\) intervallum!
\(H \left(\sum \limits_{n=1} \dfrac{1}{n} x^n\right) \; = \; [−1, 1)\)
102. Adjon meg egy olyan hatványsort, amelyiknek a konvergenciahalmaza a \([−1, 1]\) intervallum!
\(H \left(\sum \limits_{n=1} \dfrac{1}{n^2} x^n\right) \; = \; [−1, 1]\)
103. Adjon meg egy olyan hatványsort, amelyik csak az \(a = 2\) pontban konvergens!
\(\sum n^n (x - 2)^n\)
104. Definiálja az \(\exp\) függvényt!
\(\exp(x) := \sum \limits_{n=0}^{+ \infin} \; \dfrac{x^n}{n!} \; = \; 1 + x + \dfrac{x^2}{2!} + \dfrac{x^3}{3!} + \dots \quad (x \in \R)\)
105. Definiálja a \(\sin\) függvényt!
\(\sin(x) := \sum \limits_{n=0}^{+ \infin} \; (-1)^n \dfrac{x^{2n+1}}{(2n+1)!} \; = \; x - \dfrac{x^3}{3!} + \dfrac{x^5}{5!} + \dots \quad (x \in \R)\)
106. Definiálja a \(\cos\) függvényt!
\(\cos(x) := \sum \limits_{n=0}^{+ \infin} \; (-1)^n \dfrac{x^{2n}}{(2n)!} \; = \; 1 - \dfrac{x^2}{2!} + \dfrac{x^4}{4!} + \dots \quad (x \in \R)\)
107. Mit jelent az, hogy \(a \in \overline{\R}\) torlódási pontja a \(H \subset \R\) halmaznak?
\(a \in \R\) az \(A \subset \R\) halmaz torlódási pontja, ha az \(a\) minden környezetében az \(A\) halmaznak végtelen sok pontja van:
\(\forall \; \varepsilon > 0\) esetén \(K_{\varepsilon}(a) \cap A\).
Az \(A\) halmaz torlódási pontjainak halmazát \(A'\)-vel jelöljük, és az \(A\) derivált halmazának nevezzük.
108. Mit jelent az, hogy \(a \in H\) izolált pontja a \(H \subset \R\) halmaznak?
\(\exist \; \varepsilon > 0\): \((K_{\varepsilon}(a) \; \setminus \; \{a\}) \cap A \; = \; \empty\)
109. Hogyan értelmezi egy \(f: \R \to \R\) függvénynek egy \(a \in D'_f\) helyen vett határértékét?
Azt mondjuk, hogy az \(\; f \in \R \to \R \;\) függvénynek az \(\; a \in D'_f \;\) pontban van határértéke, ha
\(\exists \; A \in \overline{\R}\), \(\; \forall \varepsilon > 0\)-hoz \(\; \exist \delta > 0 \;\), \(\forall x \in \left(K_{\delta}(a) \; \setminus \; \{a\}\right) \cap D_f: \; f(x) \in K_{\varepsilon}(A)\).
Ekkor \(A\)-t a függvény \(a\)-beli határértékének nevezzük.
Jelei:
- \(\lim \limits_{x \to a} \; f(x) = A\)
- \(\lim \limits_{a} \; f = A\)
- \(f(x) \to A\), ha \(\; x \to a\)
110. Adja meg egyenlőtlenségek segítségével a végesben vett véges határérték definícióját!
- \(a \in \R\)
- \(A \in \R\)
\(\forall \varepsilon > 0\)-hoz \(\; \exists \delta > 0, \; \forall x \in D_f, \; 0 < |x - a| < \delta\):
\(|f(x) - A| < \varepsilon\)
111. Adja meg egyenlőtlenségek segítségével a végesben vett plusz végtelen határérték definícióját!
- \(a \in \R\)
- \(A = +\infin\)
\(\forall P > 0\)-hoz \(\; \exists \delta > 0, \; \forall x \in D_f, \; 0 < |x - a| < \delta\):
\(f(x) > P\)
112. Adja meg egyenlőtlenségek segítségével a végesben vett mínusz végtelen határérték definícióját!
- \(a \in \R\)
- \(A = -\infin\)
\(\forall P < 0\)-hoz \(\; \exists \delta > 0, \; \forall x \in D_f, \; 0 < |x - a| < \delta\):
\(f(x) < P\)
113. Adja meg egyenlőtlenségek segítségével a plusz végtelenben vett véges határérték definícióját!
- \(a = +\infin\)
- \(A \in \R\)
\(\forall \varepsilon > 0\)-hoz \(\; \exists x_0 > 0, \; \forall x \in D_f, \; x > x_0\):
\(|f(x) - A| < \varepsilon\)
114. Adja meg egyenlőtlenségek segítségével a mínusz végtelenben vett véges határérték definícióját!
- \(a = -\infin\)
- \(A \in \R\)
\(\forall \varepsilon > 0\)-hoz \(\; \exists x_0 < 0, \; \forall x \in D_f, \; x < x_0\):
\(|f(x) - A| < \varepsilon\)
115. Adja meg egyenlőtlenségek segítségével a plusz végtelenben vett plusz végtelen határérték definícióját!
- \(a = +\infin\)
- \(A = +\infin\)
\(\forall P > 0\)-hoz \(\; \exists x_0 > 0, \; \forall x \in D_f, \; x > x_0\):
\(f(x) > P\)
116. Adja meg egyenlőtlenségek segítségével a plusz végtelenben vett mínusz végtelen határérték definícióját!
- \(a = +\infin\)
- \(A = -\infin\)
\(\forall P < 0\)-hoz \(\; \exists x_0 > 0, \; \forall x \in D_f, \; x > x_0\):
\(f(x) < P\)
117. Adja meg egyenlőtlenségek segítségével a mínusz végtelenben vett mínusz végtelen határérték definícióját!
- \(a = -\infin\)
- \(A = -\infin\)
\(\forall P < 0\)-hoz \(\; \exists x_0 < 0, \; \forall x \in D_f, \; x < x_0\):
\(f(x) < P\)
118. Írja le a határértékre vonatkozó átviteli elvet!
Legyen \(f \in \R \to \R\), \(\; a \in D'_f \;\) és \(\; A \in \overline{\R} \;\). Ekkor
\(\lim \limits_{a} \; f = A \; \iff \; \forall (x_n): \N \to D_f \; \setminus \; \{a\},\)
\(\lim \limits_{n \to +\infin} x_n = a \;\) esetén \(\; \lim \limits_{n \to +\infin} f(x_n) = A\)
119. Hogyan szól a függvények szorzatának a határértékére vonatkozó tétel?
Legyen \(\; f \in \R \to \R, \;\; g \in \R \to \R\).
Ha \(a \in (D_f \; \cap \; D_g)' \;\) és
- \(\exist \lim\limits_{a} f = A \in \overline{\R}\)
- \(\exist \lim\limits_{a} g = B \in \overline{\R}\),
akkor
\(\exist \lim\limits_{a} (f \cdot g)\) és \(\lim\limits_{a} (f \cdot g) = A \cdot B\)
feltéve, hogy a jobb oldali művelet értelmezve van.
120. Hogyan szól a függvények hányadosának a határértékére vonatkozó tétel?
Legyen \(\; f \in \R \to \R, \;\; g \in \R \to \R\).
Ha \(a \in (D_f \; \cap \; \{x \in D_g: g(x) \neq 0\})' \;\) és
- \(\exist \lim\limits_{a} f = A \in \overline{\R}\)
- \(\exist \lim\limits_{a} g = B \in \overline{\R}\),
akkor
\(\exist \lim\limits_{a} \dfrac{f}{g}\) és \(\lim\limits_{a} \dfrac{f}{g} = \dfrac{A}{B}\)
feltéve, hogy a jobb oldali művelet értelmezve van.
121. Definiálja függvény jobb oldali határértékét!
Legyen \(f \in \R \to \R\). Tegyük fel, hogy \(a \in (D_f)'_+\). Tekintsük a \(J_a = D_f \cap (a, +\infin)\) halmazt, és az \(f\) függvénynek az erre való f_{J_a} leszűkítését.
Ha az \(f_{J_a}\) függvénynek létezik az a pontban határértéke, akkor azt az \(f\) függvény a pontbeli jobb oldali határértékének nevezzük.
Jelölés: \(\lim\limits_{a+0} f \; := \; \lim\limits_{a} f_{J_a}\)
122. Mit tud mondani a hatványsor összegfüggvényének a határértékéről?
TFH. \(\sum\alpha(x-a)^n\) hatványsor \(R\) konvergenciasugara pozitív. összegfüggvénye:
Ekkor \(\forall b\in K_R(a)\) pontban létezik a \(\underset{x\rightarrow b}{\lim}\,f(x)\) határérték, és
123. Mit tud mondani monoton növekvő függvények határértékéről?
Legyen \((\alpha,\beta)\subset\R\) tetszőleges nyílt intervallum.
Az adott monoton \(f\) függvénynek \(\forall\alpha\in(\alpha,\beta)\) pontban létezik jobb és baloldali határértéke, amik végesek, és:
124. Definiálja egy \(f \in \R \rightarrow \R\) függvény pontbeli folytonosságát!
Az \(f\in\R\rightarrow\R\) függvény folytonos az \(a\in\mathcal{D}_f\) pontban, ha:
Jelölés: \(f\in C\{a\}\)
125. Mi a kapcsolat a pontbeli folytonosság és a határérték között?
\(f\in C\{a\}\quad\Longleftrightarrow\quad\exists\underset{a}{\lim}\,f~~~\text{és}~~~\underset{a}{\lim}\,f=f(a)\)
126. Írja le a folytonosságra vonatkozó átviteli elvet!
TFH. \(f\in\R\rightarrow\R\) és \(a\in\mathcal{D}_f\).Ekkor:
127. Milyen tételt ismer hatványsor összegfüggvényének a folytonosságáról?
Minden hatványsor összegfüggvénye folytonos a hatványsor teljes konvergenciahalmazán.
128. Milyen tételt ismer a folytonos függvények előjeltartásáról?
TFH. az \(f\in\R\rightarrow\R\) függvény folytonos az \(a\in\mathcal{D}_f\) pontban és \(f(a)>0\). Ekkor:
\(f(a)\) előjelét egy alkalmas \(K(a)\) környezetben felvett függvényértékek is öröklik.
129. Mondja ki az összetett függvény folytonosságára vonatkozó tételt?
\(f,g\in\R\rightarrow\R,\;g\in C\{a\}\,:\;f\in C\{g(a)\}\,:\;f\circ g \in C\{a\}\)
Az összetett függvény "örökli" a belső- és a külső függvény folytonosságát
130. Definiálja a megszüntethető szakadási hely fogalmát!
Az \(a\in\mathcal{D}_f\) pont az \(f\) függvény megszüntethető szakadási helye, ha:
131. Definiálja az elsőfajú szakadási hely fogalmát!
Az \(a\in\mathcal{D}_f\) pont az \(f\) függvény ugrási helye (elsőfajú szakadása), ha:
132. Mit tud mondani korlátos és zárt intervallumon értelmezett folytonos függvény értékkészletéről?
Ha \(f\in C[a,b]\), akkor \(f\) korlátos az \([a,b]\) intervallumon.
133. Hogyan szól a Weierstrass-tétel?
Egy korlátos és zárt intervallumon értelmezett folytonos függvénynek mindig van abszolút maximum- és abszolút minimumhelye, azaz:
134. Mit mond ki a Bolzano-tétel?
Ha egy korlátos és zárt intervallumon értelmezett folytonos függvény az intervallum két végpontjában különböző előjelű értékeket vesz fel, akkor a függvénynek van zérushelye, azaz:
135. Mit jelent az, hogy egy függvény Darboux-tulajdonságú?
Legyen \(I\subset\R\) tetszőleges intervallum.
Az \(f\,:\;I\rightarrow\R\) ha minden \(a,b\in I,\;a<b,\;f(a)\ne f(b)\) esetén az összes \(f(a)\) és \(f(b)\) közötti értéket felvesz \((a,b)\)-ben, akkor Darboux-tulajdonságú.
136. Hogy szól az inverz függvény folytonosságára vonatkozó tétel?
Minden korlátos és zárt intervallumon értelmezett folytonos és invertálható függvény esetében az invert függvény folytonos.
137. Mikor mondjuk azt, hogy egy függvény konvex egy \(I\) intervallumon?
Legyen \(f\in\R\rightarrow\R\) és \(I\subset\mathcal{D}_f\) egy intervallum. Akkor konvex, ha \(\forall a,b\in I,\;a<b\) esetén igaz, hogy:
\(f\in\R\rightarrow\R\) függvény akkor és csak akkor konvex, ha az \(I\subset\R\) intervallumon \(\forall a,b\in I,\;a<b\) és \(\forall\lambda\in(0,1)\) esetén
138. Mikor mondjuk azt, hogy egy függvény konkáv egy \(I\) intervallumon?
Legyen \(f\in\R\rightarrow\R\) és \(I\subset\mathcal{D}_f\) egy intervallum. Akkor konkáv, ha \(\forall a,b\in I,\;a<b\) esetén igaz, hogy:
\(f\in\R\rightarrow\R\) függvény akkor és csak akkor konkáv, ha az \(I\subset\R\) intervallumon \(\forall a,b\in I,\;a<b\) és \(\forall\lambda\in(0,1)\) esetén
139. Mondjon példát olyan konvex függvényre, amely nem szigorúan konvex!
konstansfüggvény
identitásfüggvény
140. Hogy szól az inverz függvény konvexitásáról szóló tétel?
TODO
141. Értelmezze az \(ln\) függvényt!
Természetes, vagy \(e\) alapú logaritmusfüggvény
142. Mi a definíciója az \(a^x\;(a, x \in \mathbb{R}, a > 0)\) hatványnak?
143. Értelmezze az \(\log_a\) függvényt!
144. Mi a deníciója az \(x^\alpha\;(x > 0, \alpha \in \mathbb{R})\) hatványfüggvénynek?
145. Hogyan értelmezzük a π számot?
TODO
146. Mikor mondjuk azt, hogy egy függvény periodikus? Adjon példát periodikus függvényre!
TODO