1. előadás

Anki deck

Jog

• Jogszabály
• Jogosultság
• Szabadság

Norma

Fogalma

Általános jelentés szerint magatartási szabály, amely a lehetséges cselekedetek közül előírja a helyeset, a követendőt.

A társadalmi normák léte egyidős az emberi társadalommal.

Léteznek társadalmi és jogi normák is (különbségek lejjebb)

Típusai

Szokás

Előnyös magatartás, nemzedékről nemzedékre

Hátrányosabbak a tabuk

Vallási norma

Például nem szabad fedett fővel szertartások helyszínére belépni, míg másik szerint pont kötelező. Hasonlóak vonatkozhatnak akér étkezési szokásokra is (pl.:Böjt).

Erkölcs

Idealizálj "jóra" törekszik

Illem és divat

Étkezési / viselkedési elvárások (Színek/formák/anyagok/elvárt összhang)

Technológiai normák

Kompatibilitás formájában teljesül leginkább

Politikai-szervezeti normák

Párthoz tartozó lojalitás

Normák közötti jellemző vonások

• Érvényesség
  • Be "kell" tartani
• Általánosság
  • "mindenki" számára egyenlően érvényes
• Ismételtség
  • Ismétlődő eseményekre
• Hipotetikus szerkezet
  • Ha ... akkor ... különben relációk
• Jövőre irányultság
  • Múltból tanulva
• Szankció
  • Kényszer biztosítja a normák betartását (következményekkel)
• Kölcsönösség
  • Jogosultságok és kötelezettségek
• Értékviszony
  • Deffiniálja a "jó" és a "rossz" fogalmát

Jogi norma

Társadalmi normák egy sajátos formája, közelebb kapcsolatban az állam fogalmához.

Jellemzően az állam alkotja és/vagy érvényesülését biztosítja.

Valamiféle főhatalomnak elengedhetetlen szerepe van...

Jog és Erkölcs

A jogszabályoknak erkölcsi alapja van.

A jogi és társadalmi normák egymást szabályozhatják (előforduló ellentmondásokkal).

Jog és vallás

Egyes esetekben a Jog megegyezik a vallásssal.

Jog és méltányosság

A méltányosság egy olyan döntési forma, amely eltér a szigorú elvektől.

Méltányos jog

• Jogorvoslatra

Jogképződés módjai

• Szokás
• Jogalkalmazói (bírói) jogképződés (esetjog vagy precedensjog)
  • Konkrét eset kapcsán merül fel
  • Rugalmas, hatékony
  • Bizonytalan (még nem volt ilyen eset)
• Jogalkotói hatáskörrel felruházott apparátus jogképző munkája
  • Általános és absztrakt
    • Nem konktét típust, hanem kategóriát határoz meg
  • Nincs egyedi mérlegelés
  • Nem rugalmas

Jogforrás fogalma és fajai

Anyagi és alaki jogforrás

• Anyagi jogforrás
  • szerv, amelytől a jog ered
• alaki jogforrás
  • pl a törvény (ahonnan tájékozódni lehet)

Elsődleges és másodlagos jogforrás

• Elsődleges
  • Jogalkotó hatalom (állam)
• Másodlagos
  • Minden más...

Írott és nem írott jogforrás

• Írott
  • jogszabályok pl

Jogforrások hierarchiája

Ütközések ls hiányosságok feloldására

• Az alacsonyabb szintű érvényesül, amíg nem ütközik
  • Mindíg a magasabb szint érvényesül ütközésnél
  • Lex Superior
• A később megalkotott jogszabály az előző jogszabály hatáját lerontja
  • ergo magasabbnak minősül ütközésnél
  • Lex posterior
• Azonos szintnél speciális jogszabályt kell hozni
  • Lex specialis

Joghézagok

Analógia alkalmazása (legközelebb)

Jog funkciói

Jogrendszer fogalma és tagozódása

Tagozódás

Közjog

Magánjog

Jogág fogalma

Jogrendszer jogágakra tagozódik, hasonló társadalmi viszonyokat rendező szabály összessége

Anyagi jog és Alaki jog

• Anyagi jog
  • Szabályok összessége
• Alaki jog
  • Eljárásrendek/eljárásjogok

Legfontosabb jogágak

• Alkotmányi jog
  • Állami szervek létrehozásuk, működése, megszűnése
• Polgári jog
  • Vagyoni és személyi viszonyokat rendezi
• Büntetőjog
  • Büntetési tétel, szankció
• Munkajog
  • Munkavállaló és munkáltató
• Közigazgatási jog
  • Adó, egészség ügy
• Eljárásjogok

Jogcsalád jellegzetességei

• absztraktság
• pillérei az írott jogforrások
• jogszabályok optimális általánossággal
• jog alkotásának és alkalmazásának szférája
• jogszabályok feladata és értelmezése
• joganyag önálló, zárt rendszert alkot

Common law

• önálló fejlődés
• nem kodifikált, nincs törvénybe foglalva
• bíró alkotta
• szabályai kevésbé elvont és általánosak
• nyílt rendszer képez
• történtei jellegű, minél régebbi annál nagyobb a tekintélye