Előadás

(Az előadásokról külön jegyzetek nem készültek.)

A fogalmak a fogalomtárban találhatóak!

Követelmények

Gyakorlatok eleji kis dolgozatok, +/-

A félév folyamán a gyakorlatok elején rövid (kb. 3-5 perces), úgynevezett +/- dolgozatot lehet írni. Ezeken a tárgy fontos fogalmainak definícióit és tételeit kérjük számon, ezek valamelyikét kell papírra leírni és azt beadni. Az igazolatlan hiányzás mínusznak számít. Sok (négy, vagy annál több) hiányzás esetén nincs gyakorlati jegy. Amennyiben a félév végére a mínuszok száma több mint a pluszok száma, a hallgató nem kap gyakorlati jegyet.

Előadáskvízek

A tárgy tananyagának megismerése az előadáshoz tartozó 8 darab, kb. heti rendszerességű kvíz kitöltésével ellenőrizhető. Egy kvíz kitöltése sikeres, ha az eredménye legalább 60%-os. Egy kvíz kitöltésével ötször is próbálkozhatnak, a megadott határidőig. A gyakorlati jegy megszerzésének nem feltétele az előadáskvízek kitöltése. Viszont ha a 8 előadáskvízből nincs legalább 5, ami határidőre sikeresen lett teljesítve, akkor az elővizsgán elért jegy értékét 1-gyel csökkentjük.

Pluszpontok

Pluszpontokat lehet szerezni a gyakorlatokon (összesen legfeljebb 8-at) adott kérdések helyes megválaszolásával, adott feladatok jó megoldásával. A pluszpontokkal a két ZH összesített pontszáma, így a gyakorlati jegy is javítható, de csak abban az esetben ha a pluszpontok nélkül is meglenne a legalább elégséges jegy. Akár 8-nál több alkalom is lesz a gyakorlatokon amikor pluszpont szerezhető, de csak legfeljebb 8 pont lesz figyelembe véve.

Zárthelyi dolgozatok

A félév során két ZH lesz, mindkettőn legfeljebb 60 pontot lehet szerezni. A ZH osztályzata (tájékoztató jelleggel) az elért pontszám tizede. A nem megírt ZH-t nulla pontosnak tekintjük. Az egyik ZH pótlásaként, illetve a gyakorlati jegy javításához a vizsgaidőszakban lehet írni egy harmadik, pót zárthelyi dolgozatot is. A második ZH vagy annak pótlása/javítása legyen legalább elégséges (20 pontos).

Javítási lehetőség

Pót ZH a teljes félév anyagából; ha valaki pót ZH-t ír, annak eredménye a két korábbi ZH eredménye közül a rosszabbét lecseréli (így akár rontani is lehet). Amennyiben a második ZH nem érte el a 20 pontot, a pót ZH-t mindenképp legalább elégségesre kell írni hogy ne legyen a gyakorlati jegy elégtelen.

Gyakorlati jegy

Nincs gyakorlati jegy, amennyiben a félév végén a mínuszok száma több mint a pluszok száma. Nincs gyakorlati jegy, amennyiben a második ZH vagy a pót ZH eredménye nincs legalább 20 pont. Nincs gyakorlati jegy, amennyiben a két figyelembe vehető ZH összesített pontszáma nincs legalább 40 pont. Különben: A gyakorlati jegy a két zárthelyi dolgozat összesített pontszámának (ehhez adjuk hozzá a pluszpontokat is) az egészosztással vett huszada (például 99 pont esetén a gyakorlati jegy jó, míg 100 ponttól jeles).

Vizsga

A vizsga szóbeli, a Neptunban kell jelentkezni rá. Egyszerre egyvalaki vizsgázik, a vizsgára való jelentkezés sorrendjében lesznek a vizsgázók szólítva, nem kell fél óránál tovább jelen lenni, és ebből kb. 15 perc a konkrét vizsgázás.

A vizsga lebonyolítása

A szóbeli vizsgán néhány fogalom biztos ismeretéről kell bizonyságot tenni (pl. mit nevezünk programnak?, mi a leggyengébb előfeltétel?, hogyan lehet megmutatni a holtpontmentességet?,...) kérdések szóbeli megválaszolásával; vagy leírt definíciót (pl. interferenciamentesség, vagy szekvencia) kell magyarázni hogy mit ír le a definíció. Leírni semmit nem kell, de rövid gondolkodás után rögtön kell tudni válaszolni. Nem kell karakterről karakterre elmondani egy definíciót, nem olvasni kell tudni, de legyen a szavakkal elmondott informális definíció pontos. Minden vizsgázóra kb. 15 perc jut, így mindenki a kérdésre válaszoljon; ha nem tudjuk a választ akkor inkább nézzünk másik kérdést, ne menjen várakozással az idő. Aki szeretne a jövőben demonstrátorként Programozáselmélet gyakorlatot tartani, jöjjön el a szóbeli vizsgára, és a vizsga után jelezze ezt.

Vizsgajegy

A vizsgára a Neptun rendszeren keresztül kell jelentkezni. Az igazolatlan hiányzás, halasztás, fel- és lejelentkezés fogalma, a vizsgázási lehetőségek száma megegyezik a HKR-ben írtakkal, az ott leírt szabályok természetesen érvényesek a vizsgára. A vizsgajegy a Neptun tanulmányi rendszerben csak akkor rögzíthető, ha a hallgató egy korábbi félévben már elvégezte a gyakorlatot, vagy a vizsgával azonos félévben szerzi meg a (legalább elégséges) gyakorlati jegyet. Ez azt jelenti, hogy lehet vizsgára jönni a gyakorlati jegy beírása előtt, de aki nem kap gyakorlati jegyet az vizsgajegyet sem kaphat (ez minden tárgy esetén így kéne legyen). A vizsgajegy megszerezhető az ún. elővizsgán is.

X. Elővizsga

Az elővizsga elektronikus formájú, egy Canvas kvízt kell kitölteni. Az elővizsgára nem kell a Neptunban jelentkezni. Az előadás Canvas kurzusában lesz az elővizsga, mindenki részt vehet aki felvette a Neptunban az előadást. Az elővizsga kérdései lehetnek elméleti fogalmak ismeretére rákérdező kérdések, vagy kisebb feladatok - de írni nagyon keveset kell, többnyire feleletválasztós kérdések lesznek. Az elővizsgán a jeles kivételével bármilyen érdemjegyet el lehet érni. Aki elégedett az elővizsgán elért eredményével, elfogadja azt vizsgajegyként, jelentkezzen a december 29-i késő esti vizsgaidőpontra (épp ezért a december 29-i időpontra való vizsgára jelentkezés nem is lesz megnyitva amíg az elővizsga le nem zárul - december 29-én valójában nem is lesz vizsga), ezzel kérve azt hogy oda legyen beírva a jegy. Aki nem elégedett az elővizsgán elért eredményével, vagy nem is vesz részt az elővizsgán, az jelentkezzen valamelyik vizsgára a Neptunban. A szóbeli vizsga eredménye független az elővizsga eredményétől, annál jobb vagy akár rosszabb is lehet. Épp ezért, akár az elővizsga előtt is lehet jönni szóban vizsgázni, ha valaki jelentkezik rá, a Neptunban rögzítve a szóbeli vizsga eredménye lesz.